Dórika első osztályos. Most tanulják a betűket összeolvasni.
Bizony-bizony néha nehézkesen megy a dolog. Hiába ismeri fel a betűt, mégis nagyon nehéz belőlük szavakat alkotni.
Petrácska is ott sündörög, ahogy Anya és Dóri gyakorolnak. Kezébe vesz egy könyvet, odaül az asztalhoz, mint a nagyok.
Valahol kinyitja, és elkezd betűzni:
– Ó, Á, Í, Ű
Beszélni még nem tud, csak néhány egyszerű szót mond, mint anya, apa, cica, vau-vau. Ezért aztán csak hangokat olvas.
Dórika már a vége felé tart a gyakorlással. Már vagy négyszer olvasta azt a sort, ami most van soron, de a mássalhangzóval kezdődő szavak valahogy nem akarnak összeállni.
Már vagy egy óra óta ülnek az asztalnál. Anyának már fogytán a türelme. Dórika a következő szót betűzi:
– Té, e – majd hirtelen rávágja:
-jeti
Mindenki nevetésben tör ki.
-Jó hogy nem már lochnesi szörny – mondja Anya.
Dórika olyan nagyon nevet, hogy potyognak a könnyei. Ezzel be is fejeződik az olvasás. Mára már elég volt. 
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: