Szabad este

December 18.-a van. Mindjárt karácsony. Hajnali 5 óra, rezeg a telefon, fel kéne kelni. Anya már hetek óta nem tornázott, pedig mindíg így indul a reggel. Nem túl hosszan, nem túl fárasztón, de kell egy kis mozgás.

A karácsony neki is meghozta a hajtást, pedig nem készült rá. Már nem hiányzik a rengeteg munka, az éjszakázás. Túl régóta viszi egyedül a család dolgait. Nem haragszik ezért, hiszen apa nem tud ebben segíteni a munkabeosztása miatt.

Rezeg az ébresztő. Félálomban végiggondolja, hogy ma este, meló után végre nem kell csinálni “semmit”. Persze nem szó szerint értendő, hiszen túl vannak már a mazsorettbálon az extra próbákkal, a zeneiskolás karácsonyi koncert próbáiból is már csak egy van hátra. Vége a karácsonyi őrült melónak. Végre lehet a lányokkal teljes figyelemmel foglalkozni.

A torna ismét elmarad, hiszen őrülten fáradt. Elindul a reggel a szokásos módon. 

Kávé, reggelikészítés, kakaó, ébresztgetés, irány a suli.

Ahogy lassanként döcögősen beingul a nap, anya elméje is ráhangolódik, és végiggondolja az előtte álló napot. A feladatok már nem tornyosulnak előtte, kicsit lazábbra lehet venni. A reggeli félálomban kigondolt esti “semmittevés” gondolata is kitisztul előtte. Rádöbben, hogy este muffint kell sütni, hiszen megígérte hármaskának, hogy holnap, a szülinapján vihet a suliba a gyerekeknek egy kis csemegét. 

Szülinapi hangulatot szeretett volna varázsolni anya, így hát gondolta, hogy vesz valami díszítő cukrot, hogy ne legyenek olyan egyhangúak a sütik. Megdöbbenve látta a boltban, hogy így, karácsony előtt egy héttel, már teljesen ki vannak fosztva a polcok. A gondolatban kitalált rózsaszín, fehér, kék, zöld kacskaringókkal, pöttyökkel díszített muffinok képe tovaszállt. Végül sikerült az eladók segítségével egy utolsó doboz díszítőt találni. A muffinok így fehér, barna, sötétbarna, és még sötétebb barna díszítést kaptak.

Este nyolc körül, mikor anya már alig várta, hogy készen legyen a három adag muffinnal, a lányoknak eszébe jutott, hogy bizony ők is akarnak díszíteni. Persze ekkorra már majdnem az összes készen volt. Gyorsan kisajátított mindenki magának néhányat, amiről úgy gondolta, hogy meg is fogja enni. Így történt, hogy majdnem kevés lett a süti a másnapi vendégseregnek.

Azonban mindenért kárpótol az üresen hazahozott sütisdoboz!

B.Helfrich Edina

Tetszett a cikk? 

Kövess a facebookon és instagrmmon

Címkék: ,
Tovább a blogra »