Egy történet egy képről

Van egy oldal, a talentum mobile – a tehetség mindenkié.

Minden héten közzétesz egy képet: Mi jut eszedbe róla? Írd meg!

Ülsz a gép előtt, nézed a képet. Egy nő sétál egy üres országúton sok-sok színes lufival a kezében. Lábán magassarkú szandál. Gondolkozol. Mit lehet egy ilyen képről írni? Kicsit irigykedve gondolod, hogy másnak biztosan eszébe jutnak jó sztorik. Megnézed a hozzászólásokat. Egy van. Rákattintasz a linkre, olvasni kezded a sztorit. Hogyan jut valakinek egy ilyen képről egy kocsma az eszébe? És hogy jönnek a kocsmához a lufik? Érdekes a történet, de fantasztikus, ahogy az írója leírja a részleteket. Ahogy képzeletben belépsz a hölggyel a kocsmába, szinte érzed a sör és a cigaretta füstjének szagát. Látod az embereket. Az egyik egy kovács, a keze kérges, a körme fekete a sok munkától. Olvasod tovább a történetet, és már azt is érzed, hogy munkából hazafele tértek be az emberek egy italra. Érezni a szagukon. A kocsma régi, kopott. Elárulja a sok megcsorbult kő, amin a hölgy lépked a magassarkú szandáljában.

  Lehet, hogy a hölgy vásárolni volt, csak nem találta a megfelelő darabokat és most szomorú? Talán nem jó helyen járt. Ide kellett volna mennie: Bonga gyerekruha